Ugrás a tartalomhoz

„Sárpatak” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kép rendezése
Kossuthzsuzsa (vitalap | szerkesztései)
36. sor: 36. sor:


A [[20. század]] második felében a községközpontjától elvágott faluból a legtöbben Fehéregyházára és Segesvárra költöztek.
A [[20. század]] második felében a községközpontjától elvágott faluból a legtöbben Fehéregyházára és Segesvárra költöztek.

A településen gróf [[Teleki Domokos]]nak kastélya is állt.


==Népessége==
==Népessége==

A lap 2010. szeptember 8., 23:24-kori változata

Nem tévesztendő össze a Maros megyei Marossárpatak és a szlovákiai Tapolysárpatak településekkel
Sárpatak (Şapartoc)
Sárpatak látképe
Sárpatak látképe
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségFehéregyháza
Rangfalu
KözségközpontFehéregyháza
Irányítószám547029
SIRUTA-kód114658
Népesség
Népesség25 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság29
Földrajzi adatok
Tszf. magasság524 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′46.233333°N 24.850000°EKoordináták: é. sz. 46° 14′, k. h. 24° 51′46.233333°N 24.850000°E
SablonWikidataSegítség
Sárpataki házak

Sárpatak (románul: Şapartoc vagy Şarpotoc, németül: Scharpendorf) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.

Fekvése

Segesvártól tíz kilométerre délkeletre, erdős hegyekkel körülvett völgyben fekszik. Hátrányos helyzetét nagyrészt az okozza, hogy a községközpont Fehéregyházával nem köti össze kiépített út.

Története

Először 1231-ben említették, Sarpotoc néven. 14491555-ben a Sárpataki család birtokolta. Katolikus lakossága kezdetben szász lehetett.[1] A középkor végén itt volt a Segesvárszékben lakó ortodoxok esperesi központja.[2]

A 1617. században magyar lakossága református, majd unitárius, aztán ismét református vallásra tért. 1777-ben alakult meg római katolikus gyülekezete, majd 1779-ben a többség jogán nekik ítélték a templomot. A híveket 1856-ig ferencesek gondozták.[3]

1786-ban 414 lakosát és 4 papját számolták össze. A lakosok 74%-a volt zsellér, 21%-a pedig nemes. 1801-ben református egyháza egyesült a fehéregyházival, hogy közösen eltarthassanak egy papot. 1848-ban a római katolikusok önálló plébániává alakultak.

Fehér vármegyéhez, 1765 és 1876 között Felsőfehér vármegyéhez, azután Nagyküküllő vármegyéhez tartozott.

A 20. század második felében a községközpontjától elvágott faluból a legtöbben Fehéregyházára és Segesvárra költöztek.

A településen gróf Teleki Domokosnak kastélya is állt.

Népessége

  • 1850-ben 413 lakosából 202 volt magyar, 200 román és 11 cigány nemzetiségű; 211 ortodox 119 református és 81 római katolikus vallású.
  • 1900-ban 607 lakosából 352 volt magyar, 247 román és 8 német anyanyelvű; 247 ortodox, 202 római katolikus, 137 református, 11 zsidó és 7 evangélikus vallású.
  • 2002-ben 43 lakosából 29 volt magyar és 14 román nemzetiségű; 24 római katolikus, 14 ortodox és 3 református vallású.

Látnivalók

  • A római katolikus templom 1800-ban, a református 1889-ben épült.

Források

  1. Binder Pál: Átfedések az erdélyi fejedelemség szász és magyar protestáns egyházmegyéiben. Europa Balcanica – Danubiana – Carpathica. 2/a. Bp., 1995, 115–129
  2. Gheorghe Baltag: Sighişoara: istoria Sighişoarei de la întemeierea oraşului pânǎ în 1945. Cluj, 2004, 230. o.
  3. Boros Fortunát: Az erdélyi ferencrendiek. Cluj-Kolozsvár, 1927, 196. o.

Külső hivatkozások