Ugrás a tartalomhoz

Gerendkeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen EmausBot (vitalap | szerkesztései) 2012. január 4., 09:53-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (r2.6.4) (Bot: következő hozzáadása: uk:Гріндень)
Gerendkeresztúr (Grindeni)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
KözségMaroskece
Rangfalu
KözségközpontMaroskece
PolgármesterGheorghe Pantea
Irányítószám547154
Körzethívószám0265
SIRUTA-kód116091
Népesség
Népesség581 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság239
Földrajzi adatok
Tszf. magasság378 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 23° 59′ 49″46.500059°N 23.996923°EKoordináták: é. sz. 46° 30′ 00″, k. h. 23° 59′ 49″46.500059°N 23.996923°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gerendkeresztúr témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gerendkeresztúr (románul: Grindeni) falu Romániában, Maros megyében.

Története

1289-ben szerepel először oklevélben Keresztur néven, ekkor azonban lakatlan településként említik, így tehát valószínű, hogy a tatárjárás idején pusztult el.

A falunak ekkor már fatemploma volt, amelyet a Szent Kereszt tiszteletére szenteltek fel. Az időközben újratelepült falu lakossága 1361-ben egy kőtemplomot építtet.

A reformáció idején a lakosság áttért a református vallásra.

1848 októberében román felkelők lemészároltak 200 magyar lakost és a falu templomát felégették. A templomot 1864-ben építették fel újra.

A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Marosludasi járásához tartozott.

Népessége

1850-ben 1219 lakosa volt, melyből 638 román, 489 magyar (40,1%), 92 cigány volt.

1910-ben 1341 lakosából 751 román, 543 magyar (40,4%), 5 német és 41 cigány volt.

2002-ben 597 lakosa volt, ebből 338 román, 239 magyar (40%) és 20 cigány nemzetiségű.

Vallások

A falu lakói közül 319-en ortodox, 40-en görög katolikus és 236-an református hitűek.

Jegyzetek

Források

  • Lestyán Ferenc: Megszentelt kövek, Gloria Könyvkiadó, Kolozsvár, 1996.
  • Varga E. Árpád kutatásai