Ugrás a tartalomhoz

Ámon isteni felesége

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
hemet-netjer
nTrN41
X1

Ámon isteni felesége (ḥm.t nṯr n ỉmn) magas rangú főpapnő volt az ókori Egyiptomban; a XVII. dinasztia végétől kezdve gyakorlatilag Ámon főpapjának női párja.[1]

Az isten felesége cím elsőként a X. és a XII. dinasztia idején tűnik fel, amikor az Ámon, Min és Ptah szolgálatában álló közrendű nők használták, igazi jelentőségre azonban az Újbirodalom kezdetén tesz szert. Maga a cím utalás a fáraó isteni születésének mítoszára, mely szerint maga a főisten, Ámon nemzi a jövendő fáraót.[2]

A pozíciót innentől legtöbbször vér szerinti hercegnő töltötte be, eleinte királynék, akik többnyire lányuknak adták tovább, az Újbirodalom végétől kezdve azonban Ámon isteni felesége nem ment férjhez, utódját örökbefogadta.[3] Ugyanebben az időben Ámon isteni felesége fokozatosan egyre nagyobb hatalomra tett szert, végül már olyan előjogokat is birtokolt, melyek korábban csak fáraóknak jártak ki – nevét kártusba írhatta (a XX. dinasztia idejétől kezdve), előnevet vehetett fel (a XXI. dinasztia idejétől),[4] és olyan jelenetekben ábrázolták őket, amilyenekben korábban csak a királyt, és még szed-ünnepet is tarthatott.[5]

Az első királyné, akit Ámon isteni feleségeként említenek, Ahhotep, neki azonban csak a koporsóján tűnik fel, és lehet, hogy csak halála után ruházták rá. Az első, aki minden bizonyossággal már életében viselte a címet, leánya, Ahmesz-Nofertari volt, a XVIII. dinasztia (és az Újbirodalom) első fáraójának, I. Jahmesznek a felesége, aki gyakrabban használta ezt a címét, mint a nagy királyi hitves címet.[6] Hatsepszut is gyakran hangsúlyozta az Ámon isteni felesége címet, és ez valószínűleg segítette abban, hogy végül fáraóként a trónra léphessen. Hatsepszut uralkodása után az Isten felesége címet főként a királyi családba beházasodott királynék viselték, a címmel járó hatalom és tekintély nagyban csökkent, egyidőben azzal, hogy a királyi család nőtagjai a háttérbe szorultak. A cím a XX. dinasztia idején tesz szert újra jelentőségre, amikor VI. Ramszesz ráruházza lányára, Iszetre. Ekkor indult el az a hagyomány, mely szerint Ámon isteni felesége cölibátusban él és örökbe fogadja a következő király lányát utódjául.[7]

Ámon isteni felesége a harmadik átmeneti kor végén érte el politikai hatalmának csúcsát, mikor III. Oszorkon lányát, I. Sepenupetet jelölték ki erre a pozícióra. A cím i. e. 525-ben tűnik el végleg, mikor Anhnesznoferibré főpapnősége alatt a perzsák legyőzték Egyiptom utolsó szaiszi uralkodóját, III. Pszammetiket.

Ámon isteni feleségeinek listája

[szerkesztés]
XVII.–XX. dinasztia
Név Dinasztia Megjegyzés
Ahhotep XVII. dinasztia Szekenenré Ta-aa felesége (a cím csak koporsóján jelenik meg)
Ahmesz-Nofertari XVIII. dinasztia Szekenenré és Ahhotep leánya, I. Jahmesz felesége
Szitkamosze XVIII. dinasztia valószínűleg Kamosze leánya; lehetséges, hogy csak halála után kapta a címet
Ahmesz-Meritamon XVIII. dinasztia I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya, I. Amenhotep felesége
Ahmesz-Szitamon XVIII. dinasztia I. Jahmesz és Ahmesz-Nofertari lánya
Hatsepszut XVIII. dinasztia I. Thotmesz leánya, fáraó
Nofruré XVIII. dinasztia Hatsepszut és II. Thotmesz leánya
Iszet XVIII. dinasztia III. Thotmesz anyja; csak halála után kapta a címet
Szatiah XVIII. dinasztia III. Thotmesz felesége
Meritré-Hatsepszut XVIII. dinasztia Hui Ámon-papnő lánya, III. Thotmesz felesége
Meritamon XVIII. dinasztia III. Thotmesz és Meritré-Hatsepszut leánya
Tiaa XVIII. dinasztia II. Amenhotep felesége, IV. Thotmesz anyja
Szitré XIX. dinasztia I. Ramszesz felesége, I. Széthi anyja
Tuja XIX. dinasztia I. Széthi felesége, II. Ramszesz anyja
Nofertari XIX. dinasztia II. Ramszesz felesége (a sírjában említik címét)
Tauszert XX. dinasztia II. Széthi felesége, majd fáraónő
Iszet Ta-Hemdzsert XX. dinasztia III. Ramszesz felesége, IV. Ramszesz és VI. Ramszesz anyja
Titi XX. dinasztia III. Ramszesz felesége
Duatentopet XX. dinasztia IV. Ramszesz felesége
Iszet XX. dinasztia VI. Ramszesz és Nubheszbed leánya
XXI.–XXV. dinasztia
Név Uralkodói név Hatalmon Dinasztia Megjegyzés
Maatkaré Mutemhat XXI. dinasztia I. Pinedzsem és Duathathor-Henuttaui leánya
Henuttaui XXI. dinasztia II. Pinedzsem és Iszetemheb lánya
Karomama Meritmut Szitamon Mutemhat XXII. dinasztia talán II. Oszorkon lánya
Tasaheper (?) XXII. dinasztia
I. Sepenupet Henemetibamon i. e. 754–714 XXIII. dinasztia III. Oszorkon lánya
I. Amenirdisz Hanoferumut i. e. 740–700 XXV. dinasztia Kasta és Pebatjma lánya
II. Sepenupet Henutnoferumut Irietré i. e. 710–650 XXV. dinasztia Piye lánya, Amenirdisz unokahúga
II. Amenirdisz i. e. 670–640 XXV. dinasztia Taharka lánya, Sepenupet kijelölt örököse; nem tisztázott, betöltötte-e a pozíciót, mert az asszír megszállásnak véget vető I. Pszammetik a saját lányát jelölte ki rá
I. Nitókrisz
(III. Sepenupet)
Nebetnoferumut i. e. 656–586 XXVI. dinasztia I. Pszammetik és Mehitenweszhet lánya
Anhnesznoferibré Hekatnoferumut i. e. 595–525 XXVI. dinasztia II. Pszammetik és Tahuit lánya, Nitókrisz testvérének unokája; egyben Ámon főpapja is
II. Nitókrisz XXVI. dinasztia II. Jahmesz lánya, Anhnesznoferibré testvérének unokája, a papnői cím kijelölt örököse, egyben Ámon főpapja is; valószínűleg nem töltötte be Ámon isteni feleségének pozícióját a perzsa invázió miatt

Források

[szerkesztés]
  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson (2004). ISBN 0-500-05128-3 , p.41
  2. Toby Wilkinson: The Thames and Hudson Dictionary of Ancient Egypt, Thames & Hudson, 2005. p.93
  3. Dodson–Hilton, op.cit., p.21
  4. Dodson–Hilton, op.cit., p.26
  5. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004). ISBN 963-425-022-X , p.376
  6. Shaw, op.cit., pp.244-245
  7. Wilkinson, op. cit., p.93