Ugrás a tartalomhoz

Ancona

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ancona
Ancona látképe
Ancona látképe
Ancona címere
Ancona címere		 Ancona zászlaja
Ancona zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszorsz�g
R�gi�Marche
MegyeAncona (AN)
Polg�rmesterFabio Sturani
VédőszentJudas Cyriacus
Hivatalos ünnepmájus 4.
Irányítószám60100
Körzethívószám071
Forgalmi rendszámAN
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség98 356 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség816 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság100 m
Terület123 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′43.616667°N 13.516667°EKoordináták: é. sz. 43° 37′, k. h. 13° 31′43.616667°N 13.516667°E
Elhelyezkedése Ancona térképén
Elhelyezkedése Ancona térképén
Ancona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ancona egy olaszországi kikötőváros az Adriai-tenger partján. Ancona megye és egyúttal Marche régió fővárosa. Neve a görög nyelvből származik és könyököt jelent; ezt a kiszögellést nevezik „Itália könyökének”. Rómától 280 km-re északkeletre, Bolognától 200 km-re délre, Firenzétől 180 km-rel keletre fekszik.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Az Adriai-tenger nyugati partján, a Conero-hegy északi vonulata által képzett félszigeten terül el. A félsziget alakítja ki az Anconai-öblöt. Mint minden Adria-parti olasz városból, Anconából is látszik a napfelkelte a tenger felől, de az egyetlen olyan város, ahonnan a naplementét is megfigyelhetjük a tengeren, mivel a félszigetet keletről is és nyugatról is áztatja a tenger. A város területe dombokon és völgyeken osztozik.

Történelem

[szerkesztés]

Kr. e. 387-ben alapította I. Dionüsziosz szürakuszai türannosz. Görög neve Ankón volt, a latin Ancon Dorica. A Római Birodalom az illír háború során foglalta el, Kr. e. 268-ban. A város már a kezdetektől igen jelentős volt, mert innen vezet a legrövidebb tengeri út Dalmáciába, ráadásul egy mészkőszirt védelmében ez az Adria teljes partján Itália egyetlen jó, természetes kikötője. Traianus császár megnagyobbíttatta a kikötőt, és egy rakpartot építtetett. A Római Birodalom bukása után a város a gótok, a longobárdok, majd a szaracénok kezébe került. A középkorban egy ideig független köztársaságként a Pentapolis városszövetséghez tartozott. I. sz. 774-ben Nagy Károly a pápai államnak adományozta. A franciák 1797-ben átmenetileg megszállták, és jelentős erődvárossá építették ki. A napóleoni háborúk után visszakerült a pápai államhoz, 1860-ig – Itália egyesítéséig – annak része maradt.

Demográfia

[szerkesztés]

Ancona népessége:

Gazdaság

[szerkesztés]
  • Hadikikötő,
  • halászat,
  • hajógyártás,
  • vegyipar,
  • cukoripar.

Itt van az olasz hangszergyártás központja.

Kultúra

[szerkesztés]

Egyetemét 1965-ben alapították.

Látnivalók

[szerkesztés]
Il duomo di San Ciriaco
Piazza del Plebiscito
Faro vecchio

Az 1972-es földrengés számos épületét megrongálta.

Templomok

[szerkesztés]

Múzeumok

[szerkesztés]

Egyéb

[szerkesztés]

Közlekedés

[szerkesztés]

A Riviera del Sole tengerparti szakasz központi részén fekszik. A 20. század elején Ancona volt a Triesztből és Fiuméből érkező hajók legfontosabb kikötőhelye, de a második világháború után veszített forgalmából.

Jelenleg a következő hajótársaságok biztosítják az összeköttetést a Földközi-tenger kikötővárosaival:

  • Adria Ferries (Dürres)
  • Blue Line International (Split, Stari Grad, Vis)
  • Jadrolinija (Split, Zadar)
  • SNAV (Split)
  • Superfast Ferries (Igoumenitsa, Patras)
  • ANEK Lines (Igoumenitsa, Patras)
  • Minoan Lines (Igoumenitsa, Patras)
Komphajók Ancona kikötőjében

Közúti közlekedés

[szerkesztés]

Ancona könnyedén elérhető az A14-es autópályáról, valamint a Strada Statale 16 közútról.

A városban trolibusz is közlekedik.

Vasúti közlekedés

[szerkesztés]

Az anconai központi vasúti pályaudvar (La Stazione di Ancona) tranzitállomásként szolgál az Ancona–Lecce, a Bologna–Ancona és a Ancona–Orte-vasútvonalakon.

Rómából Anconába vezet Közép-Itália második legfontosabb vasúti útvonala, az Appenineken áthaladó Ancona-Foligno-Orte-Róma vasútvonal.

A vasútvonalak illetve autóutak alagúton, dombokon át tartanak a tengerpart irányába.

Légi közlekedés

[szerkesztés]

Ancona egy kisebb légikikötővel is rendelkezik, mely kb. 15 km-re ÉNY-ra, Falconara Marittima városka mellett található. A repülőtér neve: Aeroporto di Ancona (Raffaello Sanzio). Bár nem sok járat üzemel innen, mégis fontos szerepet tölt be a város és környéke közlekedésében. A közvetlenül elérhető főbb desztinációk: Róma (Fiumicino), Milánó (Malpensa), Párizs (Charles de Gaulle), München, Tirana, Temesvár és Moszkva.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Magyar nagylexikon I. (A–Anc). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1993. 831. o. ISBN 963-05-6612-5  
  • John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. ISBN 963-8475-28-5 p. 38.

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Ancona
A Wikimédia Commons tartalmaz Ancona témájú médiaállományokat.
Ez az olaszországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ancona&oldid=26581844”