Ugrás a tartalomhoz

Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek
Világörökség
Humberstone romjai
Humberstone romjai
Adatok
OrszágChile
Világörökség-azonosító
TípusKulturális helyszín
KritériumokII, III, IV
Felvétel éve2005
Veszélyeztetettség2005–2019
Elhelyezkedése
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek (Chile)
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek
Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek
Pozíció Chile térképén
d. sz. 20° 12′ 30″, ny. h. 69° 47′ 40″20.208333°S 69.794444°WKoordináták: d. sz. 20° 12′ 30″, ny. h. 69° 47′ 40″20.208333°S 69.794444°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek témájú médiaállományokat.

A Humberstone és Santa Laura Salétrom Művek a chilei Tarapacá régióban (Pozo Almonte közösség) található két salétrom mű, amelyek egykor a világ legnagyobb salétromipari termelőhelyei voltak; a 19. század végi Chile ipartörténetének, illetve kulturális és szociális fejlődésének emlékművei, amelyek 1961 óta pusztulásnak vannak kitéve. A salétrom művek azt a pompát és kontrasztot tükrözik vissza, amelyben Chilének a 19. század végén és a 20. század elején része volt. Munkások ezrei érkeztek a termelőhelyekre egész Dél-Amerikából, egy sajátos közösséget, kultúrát és nyelvet kialakítva.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]

Humberstone és Santa Laura az Atacama-sivatagban, Iquique városától 48 kilométerre keletre, a Chile északi részén lévő Tarapacá régióban helyezkedik el.

Története

[szerkesztés]

A Santa Laura salétrom művet 1872-ben - a terület akkor még Peruhoz tartozott - a Guillermi Wendell nitrát gyártó társaság alapította és ugyanebben az évben alakult meg James Thomas Humberstone vezetésével a Compañía de Nitratos del Perú (Perui Nitrát Társaság) az Oficina La Palma létrehozásával. A salétromháború után (1883) a Tarapacá-régió Chiléhez került. A Humberstone-művek már 1889-ben Chile legnagyobb salétrom művének számított. Az 1930-as évek elején viszont összedőlt a salétrompiac, miután Németországban, Fritz Haber és Carl Bosch kifejlesztette az ammóniaszintézist. A salétrom művek tovább működtek ugyan, de a bánya vonzáskörzetében élő több ezer ember közül egyre többen elveszítették a munkájukat. A veszteséges működtetés miatt végül 1960-ban bezárták a Santa Laura, majd 1961-ben a Humberstone salétrom művet.

Napjainkban mindkét salétrom mű egy, az Atacama-sivatag szélsőséges éghajlatának kitett szellemvároshoz hasonlítható kedvenc turistahely. Az épületegyüttes nagy részét az összedőlés veszélye fenyegeti: a fagerendákat ellopkodták, a vasszerkezeteket a rozsda tette tönkre.

1970. január 16-án a salétrom műveket Chile nemzeti emlékművévé nevezték ki. 2005. július 25. óta szerepel az UNESCO világörökségi listáján és ugyanakkor került a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára is. A Világörökség Bizottság 43. ülésszakán (2019. június 30. – július 10.) azonban törölték a veszélyeztetett helyszínek listájáról.[1]

Képek

[szerkesztés]
Humberstone Salétrom Művek régi gyárépülete
A Humberstone Salétrom Művek dolgozóinak szállása
Humberstone Salétrom Művek
Színház Humberstone-ban

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1] (whc.unesco.org, 2019-07-02)

Források

[szerkesztés]