Ugrás a tartalomhoz

Kálna (Románia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kálna (Calna)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségRévkolostor
Rangfalu
KözségközpontAlparét
Irányítószám407578
SIRUTA-kód59988
Népesség
Népesség167 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság- (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság335 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 10′ 36″, k. h. 23° 38′ 46″47.176760°N 23.646050°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 36″, k. h. 23° 38′ 46″47.176760°N 23.646050°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálna témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Kálna egy 1700-as évekből való térképen

Kálna (Calna), település Romániában, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Déstől északnyugatra, Alparét, Nagymező és Felsőbogáta közt fekvő település.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A község neve a kalu, kalina szláv szóból ered, mely sáros helyet jelent.

Története

[szerkesztés]

Kálna nevét 1325-ben említette először oklevél Kalna, majd 1360-ban Kalna, Kálnaföld néven.

1512-ben Kalna, 1733-ban Kálna, 1750-ben Kalnok, 1808-ban Kálna, Kál néven írták.

1360-ban Monyorói Tamás birtoka volt, aki Kálna nevű földjének a Nádor fia János alapréti jobbágyai jogtalan használata ellen tiltakozott, Kálna azonban a fennmaradt adatok szerint még 1507-ben is Alparéthez tartozott. Ekkor nádasdi Ongor János fiainak János és Miklósnak magvaszakadtával, ezeknek Szobi (Zob) Mihálylyal kötött kölcsönös örökösödési szerződése alapján a király adományából Szobi Péter fiára Mihályra szállt.

1521-ben Héderfái Barlabási (és Barrabássi) Lénárd erdélyi alvajda is részbirtokos volt itt, aki itteni részét végrendeletileg leányaira: Katalin Nyujtódi Demeterné, Magdolna Somkereki Erdélyi Gergelyné és Zsófia, Borbála, Fruzsina hajadonokra hagyja.

1573-ban Miksa császár erősítette meg itteni birtokrészében Radák Lászlót.

1577 előtt a falu Barrabássi János csanádi püspök birtoka volt, aki Barrabássi Ferencz, Mihály és Bogáthi Ozsvátnéval osztozott meg rajta. A Barrabássiak utód nélküli halála után, Kendy Antal örökölte, kinek neje Bogáthi leány volt. De Kendy hűtlensége miatt fejét és jószágait elvesztve, a királyné Alárd Miklósnénak adta, kiről fia Ferenc örökölte.

1602-ben birtokosa Kornis Boldizsár, majd örököseinek birtoka lett.

1696-ban hódoltsági falu volt.

1716-ban a Kornisoké volt s ezeknek tisztje Kozárvári Ferencz deák kapta a Kornisoktól, mert mikor a török Papmezőt el akarta foglalni, innen a Kornisok javait kiszállította.

1769-ben Bornemissza Ignácot írták egyik birtokosának.

1820-ban gróf Kornis János, báró Bornemissza Lipót, gróf Haller Gábor, Tárcza János, Várady Ferenc, Vankai Ádámné, Rednik Lászlóné voltak birtokosai.

1910-ben 427 lakosából 12 magyar, 415 román volt. Ebből 415 görögkatolikus, 12 izraelita volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Dési járásához tartozott.

Források

[szerkesztés]

Hivatkozások

[szerkesztés]