Ugrás a tartalomhoz

Neobarokk

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A neobarokk a művészetben, különösen az építészetben a historizmus egyik stílusirányzata.

Átvitt értelemben

[szerkesztés]

Egyes források a két világháború közötti magyarországi politikai rendszert illetve annak egyes vonásait - átvitt értelemben - neobarokknak nevezik. (pl. Ujváry Gábor: Egyetemi ifjúság a „neobarokk társadalomban”. [1]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jellemzői

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Franciaországban

[szerkesztés]

A rendkívül magabiztos Garnier a részletekkel túlterhelt neobarokk stílussal - saját bevallása szerint - a „III. Napóleon stílus”-t akarta megteremteni. Tény, hogy a párizsi Opéra (1862-1874) a neobarokk építészet valóságos áradatát indította el Franciaországban, de Németországban, Olaszországban, sőt az amerikai földrészen is, mind Észak-, mind Dél-Amerikában. Garnier sikere, fontossága, hatása nem az újszerű és merész formai megoldásokból adódik, hanem a szintézisalkotásban nyilvánul meg, egyben azzal, hogy halmozza a részleteket. Az egész színházi épület szerkezetének minden egyes eleme a teatralitásig hangsúlyozódik: az előcsarnok, a lépcsőház, a hall, a színpad, az öltözők, a messziről látható vaskupola, a belső díszítések visszatérése a homlokzaton, a szokatlanul sajátos életet élő szobrászati elemek, melyek közül legkiválóbbak Jean-Baptiste Carpeaux Tánca és Eugène Guillaume Muzsikája. Garnier térszemlélete igen merész a szélsőségesen hangsúlyozott részletek együttese miatt.

Angliában

[szerkesztés]

Magyarországon

[szerkesztés]

A 19. század második felében, főleg a kiegyezés táján az első világháborúig felpezsdült építési tevékenység kínálta feladatokat Magyarországon is a történeti építészeti stílusok kiaknázásával oldották meg, akárcsak Európa egyéb államaiban. Í historzimus által kínált stílusirányzatok egyike volt a neobarokk. [2]

Legfontosabb képviselője Wälder Gyula volt, de Hültl Dezső mellett Kotsis Iván, Fábián Gáspár, Györgyi Dénes és mások is nagy szerepet játszottak az elterjedésében. [3]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Valóság, 1991 (34. évfolyam, 5. szám
  2. Művészeti Lexikon 2. L-Z (Budapest, 1935) 62. old.
  3. https://orszagut.com/por/a-magyar-neobarokk-epiteszet-158

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]