Ugrás a tartalomhoz

Platina

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
78 Irídiumplatinaarany
Pd

Pt

Ds
   
               
               
                                   
                                   
                                                             
                                                               
   
78
Pt
Általános
Név, vegyjel, rendszám platina, Pt, 78
Latin megnevezés platinum
Elemi sorozat átmenetifémek
Csoport, periódus, mező 10, 6, d
Megjelenés szürkésfehér
Atomtömeg 195,078(2)  g/mol
Elektronszerkezet [Xe] 4f14 5d9 6s1
Elektronok héjanként 2, 8, 18, 32, 17, 1
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Sűrűség (szobahőm.) 21,45 g/cm³
Sűrűség (folyadék) az o.p.-on 19,77 g/cm³
Hármaspont 2045 K, 0,2 Pa
Olvadáspont 2041,4 K
(1768,3 °C, 3214,9 °F)
Forráspont 4098 K
(3825 °C, 6917 °F)
Olvadáshő 22,17 kJ/mol
Párolgáshő 469 kJ/mol
Moláris hőkapacitás (25 °C) 25,86 J/(mol·K)
Gőznyomás
P/Pa 1 10 100 1 k 10 k 100 k
T/K 2330 (2550) 2815 3143 3556 4094
Atomi tulajdonságok
Kristályszerkezet köbös lapközéppontos
Oxidációs szám 2, 4, 5, 6
(gyengén bázikus oxid)
Elektronegativitás 2,28 (Pauling-skála)
Ionizációs energia 1.: 870 kJ/mol
2.: 1791 kJ/mol
Atomsugár 135 pm
Atomsugár (számított) 177 pm
Kovalens sugár 128 pm
Van der Waals-sugár 175 pm
Egyebek
Mágnesség paramágneses
Fajlagos ellenállás (20 °C) 105 nΩ·m
Hővezetési tényező (300 K) 71,6 W/(m·K)
Hőtágulási együttható (25 °C) 8,8 µm/(m·K)
Hangsebesség (vékony rúd) (szobahőm.) 2800 m/s
Young-modulus 168 GPa
Nyírási modulus 61 GPa
Kompressziós modulus 230 GPa
Poisson-tényező 0,38
Mohs-keménység 3,5
Vickers-keménység 549 MPa
Brinell-keménység 392 HB
CAS-szám 7440-06-4
Fontosabb izotópok
Fő cikk: A platina izotópjai
izotóp természetes előfordulás felezési idő bomlás
mód energia (MeV) termék
190Pt 0,01% 6,5 E11 y α 3,18 186Os
191Pt mest. 2,96 d ε ? 191Ir
192Pt 0,79% Pt stabil 114 neutronnal
193mPt mest. 4,33 d IT 0,1355e 193Pt
193Pt mest. 50 y ε ? 193Ir
194Pt 32,9% Pt stabil 116 neutronnal
195mPt mest. 4,02 d IT 0,1297e 195Pt
195Pt 33,8% Pt stabil 117 neutronnal
196Pt 25,3% Pt stabil 118 neutronnal
197mPt mest. 1,59 h IT 0,3465 197Pt
197Pt mest. 19,8913 h β- 0,719 197Au
198Pt 7,2% Pt stabil 120 neutronnal
Hivatkozások
Platina

A platina (nyelvújításkori magyar nevén: éreny) egy fémes elem, az átmenetifémek közé tartozik, a nehéz platinafémek egyike. A rendszáma 78, a vegyjele Pt.

Története

[szerkesztés]

A természetes eredetű szennyezett platinát – nem szándékosan ugyan – de már az ősi egyiptomi mesterek is használták ezüst helyett. Az ecuadori indián törzsek pedig ékszereket készítettek belőle a spanyol hódítók érkezése előtt. 1736-ban de Ulloa spanyol csillagász és tengerésztiszt egy megmunkálhatatlan fémre figyelt fel a mai Kolumbia aranybányáiban, amelyet „platina” névvel illetett (a spanyol eredetű szó „kicsi ezüstöt” jelent).

Előfordulása

[szerkesztés]

A platina többnyire az egyéb platinafémekkel együtt fordul elő, vagy elemi állapotban a nikkel-, réz- és vas-szulfidokkal együtt. Manapság a legjelentősebb előfordulást azok a réz-nikkel ásványok jelentik, amelyek egyrészt Dél-Afrikában, másrészt Oroszországban vannak, és ezeket egészíti ki a kanadai Sudbury-kitermelés.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]
A platina oldódása forró királyvízben

A platina kémiailag nagyon ellenálló fém. Csak királyvízben vagy oxidálószer jelenlétében sósavban oldódik. Ha a királyvízben oldjuk, hexakloro-platina(IV)-sav (hidrogén-[hexakloro-platinát(IV)], H2[PtCl6]) keletkezik.

A királyvízben a salétromsav és a sósav aránya itt 1:4,5.

A platina vegyületei általában +4 vagy +2 oxidációs állapotú.

Halogenidjei általában PtX2 összetételűek, de előfordul PtCl4 és PtBr4 vegyülete is.

A platina PtO2 oxidjában +4 oxidációs állapotú.

Előállítása és felhasználása

[szerkesztés]

A világ platinafém-termelése csak egy pár országból származik, elsősorban a Dél-afrikai Köztársaságból.

No. ország/régió platina termelés [1] (2014)
(kg)
világ 161 000
1  Dél-afrikai Köztársaság 110 000
2  Oroszország 25 000
3  Zimbabwe 11 000
4  Kanada 7 200
5  Egyesült Államok 3650
más országok 3800

A kőzetekből általában nemesfém-koncentrátumokat állítanak elő, melyekből mind a hat platinafém előállítható.

A platina 35-40%-át (palládiummal együtt) a benzinüzemű gépkocsik katalizátoraként használják fel. Körülbelül azonos mennyiséget ékszerek készítésére használnak, és az összmennyiség 18%-át alkalmazzák a petrolkémiai, valamint az üvegiparban.

Bizonyos platinavegyületeket daganatellenes gyógyszerként alkalmaznak. Ilyen vegyületek a ciszplatin, a karboplatin és az oxaliplatin.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 386–387. o.  
  • Kis kémiai szótár. Fordította Hársing Lászlóné. Budapest: Gondolat. 1972. 354–355. o.  
  • Akadémiai kislexikon. Főszerkesztő: Beck Mihály és Peschka Vilmos. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2 kötet., 437. o. ISBN 963 05 5279 5  
  • Hans Breuer: Atlasz – Kémia. Fordította Ungvárai János és Ungvárainé dr. Nagy Zsuzsanna. Harmadik, javított kiadás. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó Kft. 2003. 263. o. ISBN 963-9471-35-6  
  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1981. 3 kötet., 737–738. o. ISBN 963-10-3269-8  
  • N. N. Greenwood – A. Earnshaw: Az elemek kémiája. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2004. 3 kötet., 1563–1602. o. ISBN 963-19-5255-X  

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Platinum
A Wikimédia Commons tartalmaz Platina témájú médiaállományokat.