Ugrás a tartalomhoz

Réthát

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Réthát (Tisa Nouă, Wiesenhaid)
Római katolikus templom (1845–46)
Római katolikus templom (1845–46)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeArad
KözségAngyalkút
Rangfalu
KözségközpontAngyalkút
Irányítószám317123
SIRUTA-kód9324
Népesség
Népesség924 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság4 (2011)[1]
Népsűrűség12,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság110 m
Terület72,82 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 04′ 57″, k. h. 21° 22′ 26″46.082500°N 21.373889°EKoordináták: é. sz. 46° 04′ 57″, k. h. 21° 22′ 26″46.082500°N 21.373889°E
SablonWikidataSegítség

Réthát (románul: Tisa Nouă, 1945-ig Wiesenhaid, németül: Wiesenhaid) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Aradtól 12 km-re dél–délkeletre fekvő, tipikus tervezett, négyzet alaprajzú bánáti telepesfalu.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Magyar neve az eredeti német név hozzávetőleges tükörfordítása, amely elsőként 1828-ban tűnt föl. A Wiesenhaid jelentése 'rét + puszta'. A telepítő kamara részéről a névválasztást befolyásolhatta a von Schönborn választófejedelmi család származási helye, az alsó-frankföldi Wiesentheid. Mai román nevét azért kapta, mert 1945-ben román lakói a Halmágy vidéki Tisza faluból érkeztek.

Története

[szerkesztés]

A középkori Ibéd és Asszonylaka falvak területén fekszik. A kamara telepítette Féregyház határára 1771-ben száz Trier környéki, lotaringiai és frank családdal. 1781-ben a Kövér család vásárolta meg a kamarától. 1830-tól dohányt termesztettek benne. 1851-ben vált önálló római katolikus plébániává. 1898-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[2]

1945-ben 130 lakosát hurcolták kényszermunkára a Szovjetunióba, ahol 26-an haltak meg. Helyükre Tiszáról románokat telepítettek. 1959, majd főként 1972 után német lakossága elhagyta. 1977-ben szűnt meg a német tannyelvű oktatás, 1978-ban az önálló plébánia. 1977-ben rendezték meg a faluból elszármazottak első találkozóját Ulmban.

Népessége

[szerkesztés]
  • 1859-ben 777 lakosából 753 volt német és 24 román nemzetiségű.
  • 1900-ban 997 lakosából 942 volt német, 32 román és 20 magyar anyanyelvű; 964 római katolikus és 33 ortodox vallású.
  • 2002-ben 962 lakosából 909 volt román, 22 szlovák, 10 cigány, 10 magyar, 6 ruszin és 5 német nemzetiségű; 773 ortodox, 146 pünkösdista, 27 római katolikus és 11 baptista vallású.
Szentháromság-oszlop

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. [1]
  2. Belügyi Szemle 1898, 361. o.

Külső hivatkozások

[szerkesztés]