Ugrás a tartalomhoz

Somlár Zsigmond

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Somlár Zsigmond
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1931)
SzületettStein Zsigmond
1875. január 1.
Budapest
Elhunyt1943. február 13. (68 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
HázastársaNeuvohner Gizella
(h. 1902–1920)
Dula Lilla Margit
(h. 1929–1943)
Foglalkozásaszínész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (17B-16-5)
A Wikimédia Commons tartalmaz Somlár Zsigmond témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Somlár Zsigmond, született Stein Zsigmond (Budapest, 1875. június 1.[2] – Budapest, 1943. február 13.) színész.

Életútja

[szerkesztés]

Stein Lipót kovácsmester és Tottis Terézia fia. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével a bécsi konzervatóriumban Joseph Lewinsky növendéke volt, majd a Színművészeti Akadémián és Rákosi Szidi színiiskolájában tanult. Első szerződése Leszkay Andrásnál volt Nagyváradon. Innen Pozsonyba szerződött Relle Ivánhoz, majd Pécs, Szatmár, Miskolc városok színházaiban működött. Játszott a Városligeti Színkörben (1900–1901), a Thália Társaságnál (1905–1907), a Bonbonnière Cabaretban (1907–1908) majd a Kamarajátékokban (1910–1911). 1911–14-ben Pécsett, 1915-től a Modern Színpadon, 1924-ig pedig az Andrássy úti és a Belvárosi Színházban szerepelt. 1916-ban az Érdekes Kabaréban láthatta a közönség, majd 1924-25-ben fellépett a Magyar Színházban. 1920-ban egy darabig az Új Színház vezetője volt, majd 1925 őszén a Művész Színpad élére került. 1928–29-ben a Városi Színházban működött mint súgó, ezután 1929 és 1931 között a Bethlen téri Színpadon játszott. 1931–32-ben az Új Színpadon lépett fel, 1940-től a zsidótörvények miatt már csak az OMIKE Művészakciójában szerepelhetett.

Tagja volt az úttörő Thália-társaságnak, ahol Relling orvost (Vadkacsa) és Lukát (Éjjeli menedékhely) formálta meg. Tagja volt az Unió színházainak is (Belvárosi Színház) és a Buta emberben, valamint a Gazdag leányban voltak sikerei. Imre Sándorral együtt 1920-ban Új Színház címen színházi vállalatot alapított, melynél Gerhart Hauptmann Téli balladája aratott irodalmi sikert. Mint rendező és színházi szakíró is eredményesen működött.

Kétszer kötött házasságot. Első felesége 1902–1920 között Neuvohner Sámuel és Groszman Pepi lánya, Gizella volt.[3] 1929. december 22-én Budapesten, a Terézvárosban nőül vette Dula Lilla Margitot (1891–1969).[4]

Színpadi művei

[szerkesztés]
  • A quartett (társszerző: Gellért Lajos), szatirikus vígjáték
  • Szegény angyalok, színmű (társszerzők: Gellért Lajos és Tarkeövy István), színre került az Új Színházban, több mint 25 előadásban.

Fontosabb szerepei

[szerkesztés]

Főbb rendezése

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]