„Verespatak” változatai közötti eltérés

	Verespatak (Roșia Montană)
	Látkép
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Verespatak
Rang	községközpont
Irányítószám	517615
SIRUTA-kód	6770
	Népesség
Népesség	521 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 (2011)
Népsűrűség	12,52 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	41,61 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″46.304167°N 23.113611°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″46.304167°N 23.113611°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2024. május 5., 10:32-kori változata

Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) falu Romániában Fehér megyében, Verespatak község központja.

Fekvése

Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik, Abrudkerpenyes, Bisericani, Coasta Henții, Curături, Girda-Bărbulești, Ignățești, Szarvaspatak, Țarina és Vârtop tartozik hozzá.

Története

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel. Itt és Abrudbányán ekkor kereszteltek át ortodox vallásúra 65 római katolikus, 468 református, 41 lutheránus és 548 unitárius vallású lakost.

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.^[2]

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

2021-ben a verespataki bányászati kultúrtáj felkerült az UNESCO világörökség listájára.^[3]

Látnivalók

A Várdomb (Dealul Cetății) a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a 131. január 6-i dátum szerepel és az Alburnus Maior megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.
Az Alburnus Maior vár a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védműve.
A Bányászati Múzeum a volt bánya közelében van.

A tervezett bánya

A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentette volna, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartott volna. A cég 42.82 km² területet használt volna, és úgy becsülte, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Resources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellett volna vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatott volna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében román ortodox egyház is ugyanezt tette.^[4] A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást,^[5] a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai cianidszennyezésre.

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.^[6]

2005-ben a Gabriel Resources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Cațavencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.^[7]

2014. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.^[8] A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon tárgyalta volna Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, amihez már az összes kedvező szakvélemény rendelkezésre állt, de a román kormány a tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a Gabriel Resources cég közötti folyamatban levő per miatt.^[9]

2021. július 27-én az UNESCO Verespatakot világörökségi helyszínné nyilvánította, ezzel a bányanyitás határozatlan időre lekerült a napirendről. (Habár egyúttal veszélyeztetett helyszínné is nyilvánította)^[10] ^[11]

A Gabriel Resources mintegy 6,7 milliárd dollár kártérítést követelt a román államtól, azonban a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja mint választott bíróság a 2023 végén befejezett eljárásban Románia javára döntötte el az ügyet, és a céget kötelezte költségtérítésre. Az elsőfokú határozatot 2024 márciusában kézbesítették.^[12]^[13]

Híres emberek

Itt született 1915. február 23-án Pap István agrármérnök.
Itt született 1900-ban Szigeti-Gyula János, a kaposvári kórház főorvosa és igazgatója.^[14]

Képek

A Roșia Poieni rézbánya
A Cariera Cetate arany bánya
Az egykori magyar iskola
Pusztulás
A református parókia hatalmas épülete romokban
Az ókori római vár Alburnus Maior romjai

Jegyzetek

↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
↑ Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin paleográfia fejlődése Románia területén, mek.niif.hu
↑ Romania historic Rosia Montana mining site added to UNESCO world heritage list. intellinews.com (Hozzáférés: 2021. július 28.)^{[halott link]}
↑ Evangélikus Élet 2004/42 http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2004/42/111
↑ FigyelőNet 2006. július 19. http://www.fn.hu/gazdasag/zold/0607/magyarok_osztrakok_romanok_tuntettek_verespatak_139150.php
↑ http://www.relatio.ro Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36^{[halott link]}
↑ Magyar Nemzet, 2007. február 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2 Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Műemlékvédelmi terület lett Verespatak: nem épülhet meg az aranybánya. [2016. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 14.)
↑ Includerea localităţii Roşia Montană în Patrimoniul UNESCO, amânată, 2018. július 2.
↑ Felvették Verespatakot az UNESCO világörökségi listájára!. https://www.transindex.ro. (Hozzáférés: 2021. július 27.)
↑
↑ Megnyerte Románia a Verespatak-pert a kanadai Gabriel Resources ellen
↑ România a câștigat procesul Roșia Montană cu compania Gabriel Resources / România va primi și despăgubiri / Primele reacții
↑ Névadónk, Szigeti-Gyula János. Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 31.)

Források

Visy Zsolt 2005: Verespatak aranya. Zalai Múzeum 14, 311-315.
Magyari András: A Horea vezette 1784.-évi parasztfelkelés a dokumentumok tükrében, Kriterion kiadó, Bukarest, 1984

További információk

Erdély-portál
Világörökség-portál

[1] Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro

[2] Jakó Zsigmond - Radu Manolescu: A latin paleográfia fejlődése Románia területén, mek.niif.hu

[3] Romania historic Rosia Montana mining site added to UNESCO world heritage list. intellinews.com (Hozzáférés: 2021. július 28.)^{[halott link]}

[4] Evangélikus Élet 2004/42 http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2004/42/111

[5] FigyelőNet 2006. július 19. http://www.fn.hu/gazdasag/zold/0607/magyarok_osztrakok_romanok_tuntettek_verespatak_139150.php

[6] ttp://www.relatio.ro Archiválva 2007. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36^{[halott link]}

[7] Magyar Nemzet, 2007. február 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2 Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

[8] Műemlékvédelmi terület lett Verespatak: nem épülhet meg az aranybánya. [2016. január 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 14.)

[9] Includerea localităţii Roşia Montană în Patrimoniul UNESCO, amânată, 2018. július 2.

[10] Felvették Verespatakot az UNESCO világörökségi listájára!. https://www.transindex.ro. (Hozzáférés: 2021. július 27.)

[11] ↑

[12] Megnyerte Románia a Verespatak-pert a kanadai Gabriel Resources ellen

[13] România a câștigat procesul Roșia Montană cu compania Gabriel Resources / România va primi și despăgubiri / Primele reacții

[14] Névadónk, Szigeti-Gyula János. Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája. [2016. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 31.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]

[14]

@@ 1. sor: / 1. sor: @@
+{{világörökség-portál4|település}}
 {{Román település infobox
  | román név = Roșia Montană
@@ 8. sor: / 9. sor: @@
  | megye = Fehér
  | rang = községközpont
+ | magyar lakosság = 5 (2011)<ref>{{Varga E. Árpád 2011|AB}}</ref>
- | beosztott falvak = [[Abrudkerpenyes]], [[Bălmoșești]], [[Blidești]], [[Bunta]], [[Coasta Henții]], [[Curături]], [[Dăroaia]], [[Gârda-Bărbulești]], [[Iacobești (Fehér megye)|Iacobești]], [[Ignățești]], [[Șoal]], [[Țarina]], Corna/[[Szarvaspatak]], [[Vârtop]], [[Verespataktorka]]
- | polgármester = Narița Virgil Nicolae
- | község népesség = 2656
- | község népesség éve = 2011
- | község népesség forrás = {{RO népszámlálás 2011 végleges}}
- | magyar lakosság = 55
  | terület = 41,61
- | szélességi fok = 46
- | szélességi ívperc = 18
- | hosszúsági fok = 23
- | hosszúsági ívperc = 8
 }}
-'''Verespatak''' ([[román nyelv|románul]] ''Roșia Montană,'' [[német nyelv|németül]] ''Goldbach,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Alburnus Maior'') község [[Románia|Romániában]] [[Fehér megye|Fehér megyében]].
+'''Verespatak''' ([[román nyelv|románul]] ''Roșia Montană,'' [[német nyelv|németül]] ''Goldbach,'' [[latin nyelv|latinul]] ''Alburnus Maior'') falu [[Románia|Romániában]] [[Fehér megye|Fehér megyében]], Verespatak község központja.
 == Fekvése ==
@@ 31. sor: / 24. sor: @@
 [[1910]]-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Alsó-Fehér vármegye]] [[Verespataki járás]]ának székhelye volt. [[1992]]-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.
+-ben a verespataki bányászati kultúrtáj felkerült az UNESCO világörökség listájára.<ref>{{CitWeb|tit=Romania historic Rosia Montana mining site added to UNESCO world heritage list|url=/proxy/https://intellinews.com/index.php/romania-s-historic-rosia-montana-mining-site-added-to-unesco-world-heritage-list-216718/|accd=2021-07-28}}{{Halott link|url=/proxy/https://intellinews.com/index.php/romania-s-historic-rosia-montana-mining-site-added-to-unesco-world-heritage-list-216718/ |date=2022-12 }}</ref>
 == Látnivalók ==
 * A '''Várdomb''' ''(Dealul Cetății)'' a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az [[1854]]-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a [[131]]. január 6-i dátum szerepel és az ''Alburnus Maior'' megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.
 * Az '''Alburnus Maior vár''' a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védműve.
 * A '''Bányászati Múzeum''' a volt bánya közelében van.
 == A tervezett bánya ==
-[[Fájl:Proiect Minier.jpg|bélyegkép|250px|balra|A tervezett bánya térképvázlata]]
+[[Fájl:Proiect Minier.jpg|bélyegkép|balra|A tervezett bánya térképvázlata]]
-A település azután vált híressé, hogy a Román [[Roșia Montană Gold Corporation]] cég [[arany]]bányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16&nbsp;km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az ''Alburnus Maior'' ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82&nbsp;km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna [[arany]]at és 1600 tonna [[ezüst]]öt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.
+A település azután vált híressé, hogy a Román [[Roșia Montană Gold Corporation]] cég [[arany (kémiai elem)|arany]]bányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16&nbsp;km²-nyi terület tönkretételét jelentette volna, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az ''Alburnus Maior'' ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartott volna. A cég 42.82&nbsp;km² területet használt volna, és úgy becsülte, hogy 300 tonna [[arany (kémiai elem)|arany]]at és 1600 tonna [[ezüst]]öt termelne ki. A Gabriel Resources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellett volna vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatott volna.
 A [[Román Akadémia]] jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében [[román ortodox egyház]] is ugyanezt tette.<ref>Evangélikus Élet 2004/42 http://www.lutheran.hu/z/ujsagok/evelet/archivum/2004/42/111</ref> A nemzetközi civil szervezetek közül a  [[Greenpeace]] szervezett tiltakozást,<ref>FigyelőNet 2006. július 19. http://www.fn.hu/gazdasag/zold/0607/magyarok_osztrakok_romanok_tuntettek_verespatak_139150.php</ref> a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a [[Zöld Pártok Európai Szövetsége]].
-[[Fájl:Gold-Quartz-mm11a.jpg|bélyegkép|jobbra|120px|Arany és kvarc]]
+[[Fájl:Gold-Quartz-mm11a.jpg|bélyegkép|balra|Arany és kvarc]]
--ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, [[Persányi Miklós]] bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.
+-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, [[Persányi Miklós]] bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott [[tiszai cianidszennyezés]]re.
-A [[Greenpeace Magyarország Egyesület|Greenpeace]], a [[Levegő Munkacsoport]], a [[Magyar Természetvédők Szövetsége]], a [[Védegylet (civil szervezet)|Védegylet]] és a [[Zöld Erdély Egyesület]] az [[RMDSZ]] elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.<ref>http://www.relatio.ro http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36</ref>
+A [[Greenpeace Magyarország Egyesület|Greenpeace]], a [[Levegő Munkacsoport]], a [[Magyar Természetvédők Szövetsége]], a [[Védegylet (civilszervezet)|Védegylet]] és a [[Zöld Erdély Egyesület]] az [[Romániai Magyar Demokrata Szövetség|RMDSZ]] elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.<ref>http://www.relatio.ro {{Wayback|url=/proxy/http://www.relatio.ro/# |date=20070214110349 }} http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36{{Halott link|url=/proxy/http://www.relatio.ro/index.php?option=com_content&task=view&id=10261&Itemid=36 |date=2018-11 }}</ref>
--ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az [[Academia Cațavencu]] illetve a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.<ref>Magyar Nemzet, 2007. február 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2</ref>
+-ben a Gabriel Resources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az [[Academia Cațavencu]] illetve a [[National Geographic Magazine|National Geographic]] román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.<ref>Magyar Nemzet, 2007. február 2. http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2 {{Wayback|url=/proxy/http://www.mno.hu/index.mno?cikk=395099&rvt=117&PHPSESSID=b25217e3717c0ff8fb57b23c559f9bad&pass=2 |date=20070927215758 }}</ref>
-. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.<ref>[http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/muemlekvedelmi-terulet-lett-verespatak-nem-epulhet-meg-az-aranybanya-790353 Műemlékvédelmi terület lett Verespatak: nem épülhet meg az aranybánya]</ref>
+. júniusban a román parlament elutasította a beruházásnak kedvező törvénytervezetet, 2016. januárban pedig a kulturális minisztérium védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a települést 2 kilométeres körzetben.<ref>{{Cite web |url=http://www.inforadio.hu/hir/kulfold/muemlekvedelmi-terulet-lett-verespatak-nem-epulhet-meg-az-aranybanya-790353 |title=Műemlékvédelmi terület lett Verespatak: nem épülhet meg az aranybánya |accessdate=2016-01-14 |archiveurl=/proxy/https://web.archive.org/web/20160117025324/http://inforadio.hu/hir/kulfold/muemlekvedelmi-terulet-lett-verespatak-nem-epulhet-meg-az-aranybanya-790353 |archivedate=2016-01-17 }}</ref> A Világörökség Bizottság a 2018-as ülésszakon tárgyalta volna Verespatak felvételét a világörökségi helyszínek listájára, amihez már az összes kedvező szakvélemény rendelkezésre állt, de a román kormány a tárgyalás elhalasztását kérte a Románia és a Gabriel Resources cég közötti folyamatban levő per miatt.<ref>[http://www.mediafax.ro/cultura-media/includerea-localitatii-rosia-montana-in-patrimoniul-unesco-amanata-17340316 Includerea localităţii Roşia Montană în Patrimoniul UNESCO, amânată], 2018. július 2.</ref>
+. július 27-én az [[UNESCO]] Verespatakot világörökségi [[Világörökség|helyszínné]] nyilvánította, ezzel a bányanyitás határozatlan időre lekerült a napirendről. (Habár egyúttal [[veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája|veszélyeztetett helyszínné]] is nyilvánította)<ref>{{Cite web |title=Felvették Verespatakot az UNESCO világörökségi listájára! |url=/proxy/https://itthon.transindex.ro/?hir=64848 |work=/proxy/https://www.transindex.ro |accessdate=2021-07-27}}</ref> <ref>{{Cite web |url=/proxy/https://whc.unesco.org/en/list/ |title= |accessdate=}}</ref>
+A Gabriel Resources mintegy 6,7 milliárd dollár kártérítést követelt a román államtól, azonban a [[Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja]] mint
+[[Választottbíráskodás|választott bíróság]] a 2023 végén befejezett eljárásban Románia javára döntötte el az ügyet, és a céget kötelezte költségtérítésre. Az elsőfokú határozatot 2024 márciusában kézbesítették.<ref>[https://transtelex.ro/kozelet/2024/03/09/romania-verespatak-per-gabriel-resources-nyeres Megnyerte Románia a Verespatak-pert a kanadai Gabriel Resources ellen]</ref><ref>[https://www.hotnews.ro/stiri-esential-26959539-breaking-news-decizie-romania-proces-rosia-montana-gabriel-resources.htm România a câștigat procesul Roșia Montană cu compania Gabriel Resources / România va primi și despăgubiri / Primele reacții ]</ref>
 ==Híres emberek==
 * Itt született [[1915]]. [[február 23.|február 23]]-án [[Pap István (agrármérnök)|Pap István]] agrármérnök.
-* Itt született 1900-ban [[Szigeti-Gyula János]], a [[kaposvár]]i kórház főorvosa és igazgatója.<ref>{{hiv-web |url=/proxy/http://www.euszki-kap.sulinet.hu/nevado.html |cím=Névadónk, Szigeti-Gyula János |kiadó=Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája |elérés=2016-10-31}}</ref>
+* Itt született 1900-ban [[Szigeti-Gyula János]], a [[kaposvár]]i kórház főorvosa és igazgatója.<ref>{{hiv-web |url=/proxy/http://www.euszki-kap.sulinet.hu/nevado.html |cím=Névadónk, Szigeti-Gyula János |kiadó=Kaposvári SZC Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskolája |elérés=2016-10-31 |archívurl=/proxy/https://web.archive.org/web/20160314000729/http://www.euszki-kap.sulinet.hu/nevado.html# |archívdátum=2016-03-14 }}</ref>
 == Képek ==
-<center>
+<gallery class="center">
+Fájl:Roșia Poieni open-pit copper mine.jpg|A ''Roșia Poieni'' rézbánya
-<gallery>
+Fájl:Cetate open-pit gold mine.jpg|A ''Cariera Cetate'' arany bánya
 Fájl:Verespatak-01.jpg
 Fájl:Verespatak-02.jpg|Az egykori magyar iskola
@@ 79. sor: / 78. sor: @@
 Fájl:Verespatak-16.jpg
 Fájl:Verespatak-17.jpg
-Fájl:Alburnus Maior.jpg|Az ókori római vár ''Alburnus Maior'' romjai]]
+Fájl:Alburnus Maior.jpg|Az ókori római vár ''Alburnus Maior'' romjai
 </gallery>
-</center>
 == Jegyzetek ==
@@ 91. sor: / 89. sor: @@
 == További információk ==
-{{commonskat|Roşia Montană}}
 * [http://www.erdely-szep.hu/Verespatak/index.html Képek Verespatakról a www.erdely-szep.hu honlapon]
 * [https://www.youtube.com/watch?v=QfCNZIe3fYM Rosia]
 * [http://erdelyiszigethegyseg.lap.hu Az Erdélyi Szigethegység lapja] verespataki honlapcímekkel
-* [http://www.rosiamontana.org/ www.rosiamontana.org: A verespataki Alburnus Maior társadalmi szervezetet támogató önkéntesek honlapja]
+* [https://web.archive.org/web/20070202124900/http://rosiamontana.org/ www.rosiamontana.org: A verespataki Alburnus Maior társadalmi szervezetet támogató önkéntesek honlapja]
-* [http://www.geo.u-szeged.hu/~bodis/gis/verespatak/ Verespatak környezetének geoökológiai funkciói]
+* [https://web.archive.org/web/20070510224223/http://www.geo.u-szeged.hu/~bodis/gis/verespatak/ Verespatak környezetének geoökológiai funkciói]
 * [http://reply.transindex.ro/?cikk=30 Szempontok a verespataki bányanyitás ellen]
-* [http://www.ujeldorado.hu www.ujeldorado.hu: Film Verespatakról és a Gabriel Resources terveinek következményeiről]
+* [https://web.archive.org/web/20160314045231/http://www.ujeldorado.hu/ www.ujeldorado.hu: Film Verespatakról és a Gabriel Resources terveinek következményeiről]
-* [http://unikeptar.unitarius-halo.net/thumbnails.php?album=214  Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített képek, 2007]
+* [https://web.archive.org/web/20160304184711/http://unikeptar.unitarius-halo.net/thumbnails.php?album=214  Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített képek, 2007]
 {{Fehér megye települései}}
+{{Románia világörökségi helyszínei}}
-{{portál|Erdély|-}}
+{{portál|Erdély|-|Világörökség|-}}
 [[Kategória:Fehér megye települései]]
+[[Kategória:Románia világörökségi helyszínei]]
+[[Kategória:Alsó-Fehér vármegye települései]]
+[[Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek]]
+[[Kategória:Veszélyeztetett világörökségi helyszínek]]

Verespatak (Roșia Montană)

Látkép
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Verespatak
Rang	községközpont
Irányítószám	517615
SIRUTA-kód	6770
Népesség
Népesség	521 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 (2011)^[1]
Népsűrűség	12,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,61 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″46.304166666667, 23.11361111111146.304167°N 23.113611°EKoordináták: é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″46.304166666667, 23.11361111111146.304167°N 23.113611°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

m v sz Románia világörökségi helyszínei
	Természeti	Duna-delta · A Kárpátok és más európai régiók ősbükkösei (több országgal közös)
	Kulturális	Erdély erődtemplomos falvai · Horezui kolostor · Észak-Moldva templomai · Dák erődítmények · Segesvár történelmi központja · Máramaros fatemplomai · Verespatak bányászati kultúrtáj · A Római Birodalom daciai limese · A zsilvásárhelyi Brâncuși-szoborpark