Verespatak

Verespatak (Roșia Montană)
Látkép
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Község	Verespatak
Rang	községközpont
Polgármester	Narița Virgil Nicolae
Irányítószám	517615
SIRUTA-kód	6770
Népesség
Népesség	521 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	55
Népsűrűség	12,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	41,61 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 18′ 15″, k. h. 23° 06′ 49″46.304166666667, 23.113611111111
A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Verespatak (románul Roșia Montană, németül Goldbach, latinul Alburnus Maior) község Romániában Fehér megyében.

Fekvése

Topánfalvától 14 km-re délkeletre fekszik, Abrudkerpenyes, Bisericani, Coasta Henții, Curături, Girda-Bărbulești, Ignățești, Szarvaspatak, Țarina és Vârtop tartozik hozzá.

Alburnus Maior romjai

Története

Ősi aranybányász település, ahol már a rómaiak is aranyat bányásztak. Római neve Alburnus Maior volt. A rómaiak 2000 éves labirintusszerű bányafolyosó rendszere a mai napig fennmaradt és látogatható. A bányamúzeumba 150 lépcsőfok vezet le, a felszínen az aranyfeldolgozás eszközeiből van kiállítás. A házakban sok római kő van befalazva. 1784. november 7-én a felkelt román parasztok dúlták fel.

1786-ban, 1788-ban, 1790-ben, 1791-ben, 1820-ban, majd végül 1854-ben és 1855-ben Verespatak (Alburnus Maior) közelében még a rómaiak idejében művelt aranybányákra és bennük viaszozott írótáblákra (tabulae ceratae vagy triptychon) bukkantak. A lelet tudományos értékét nem ismerő egyszerű bányászok és bányatisztviselők kezén sok tábla elkallódott, a szárítgatás és tisztogatás során írásuk leolvadt vagy olvashatatlanná vált. Ezek a 131-167 között írt daciai emlékek számítottak a római kurziva legrégibb változatainak. A nehezen olvasható, különös írásokat Hans Ferdinand Massmann (1797-1874) müncheni germanista professzor fejtette meg Libellus aurarius sive tabulae ceratae et antiquissimae et unicae Romanae in fodina auraria apud Abrudbanyam oppidum Transylvaniae nuper repertae (Lipsiae 1841) című munkájában.

1910-ben 2907 lakosából 1481 magyar és 1412 román volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Verespataki járásának székhelye volt. 1992-ben társközségeivel együtt 4146 lakosából 3808 román, 228 cigány, 104 magyar és 6 német volt.

Látnivalók

• A Várdomb (Dealul Cetății) a település központjától kb. fél óra járásra található. Itt láthatók a római kori bányák maradványai. Az 1854-ben folytatott régészeti feltárások során 25 viasztáblát találtak; a XVIII-as számún a 131. január 6-i dátum szerepel és az Alburnus Maior megnevezés. A tábla jelenleg a helyi Bányászati Múzeumban található.

• Az Alburnus Maior vár a Várdombon található. Ez volt a település és a bánya védműve.

• A Bányászati Múzeum a volt bánya közelében van.

A tervezett bánya

A tervezett bánya vázlata

A település azután vált híressé, hogy a Román Roșia Montană Gold Corporation cég aranybányát kívánt nyitni. A ciánt alkalmazó technológia 16 km²-nyi terület tönkretételét jelentené, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, az Alburnus Maior ókori római vár romjaival. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana. A cég 42.82 km² területet használna és úgy becsüli, hogy 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt termelne ki. A Gabriel Ressources már megvásárolta a település házainak kb. felét. A kitermelés megkezdése előtt meg kellene vásárolnia az összeset, mivel a román törvények a kisajátítást nem teszik lehetővé. A projekt 15 évig kb. 250 főt foglalkoztatna.

A Román Akadémia jelentése szerint a ciános technológia ellentétes az EU környezetvédelmi szabályozásaival. Az erdélyi történelmi magyar egyházak 2002 októberében nyilatkozatot tettek közzé, amelyben elutasították a bányaterveket, majd 2003 novemberében román ortodox egyház is ugyanezt tette. A nemzetközi civil szervezetek közül a Greenpeace szervezett tiltakozást, a nemzetközi politikai szervezetek közül pedig a Zöld Pártok Európai Szövetsége.

Arany és kvarc

2005-ben a kanadai kormány támogatását fejezte ki a projekt mellett, míg Magyarország környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós bejelentette, hogy a magyar kormány ellenzi a tervet. A magyar lakosság szintén ellenzi a bánya megnyitását, emlékezve a 2000-ben lezajlott tiszai ciánszennyezésre.

A Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Védegylet és a Zöld Erdély Egyesület az RMDSZ elnökétől kértek segítséget a bánya ügyében.

2005-ben a Gabriel Ressources új médiakampányt indított a projekt népszerűsítésére. Egyes sajtóorgánumok, például az Academia Cațavencu illetve a National Geographic román kiadása visszautasították a reklámok megjelentetését. Ugyanakkor a National Geographic Society washingtoni székházában olyan dokumentumfilmet mutattak be, amelyhez a kanadai Gabriel Resources cég nyújtott pénzügyi támogatást.

Híres emberek

• Itt született Pap István agrármérnök 1915. február 23-án.

Képgaléria

Az egykori magyar iskola

Az unitárius parókia

Pusztulás

A református parókia hatalmas épülete romokban

Források

• Visy Zsolt 2005: Verespatak aranya. Zalai Múzeum 14, 311-315.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Verespatak témájú médiaállományokat.

• Képek Verespatakról a www.erdely-szep.hu honlapon
• Az Erdélyi Szigethegység lapja verespataki honlapcímekkel
• www.rosiamontana.org: A verespataki Alburnus Maior társadalmi szervezetet támogató önkéntesek honlapja
• Verespatak környezetének geoökológiai funkciói
• Szempontok a verespataki bányanyitás ellen
• www.ujeldorado.hu: Film Verespatakról és a Gabriel Resources terveinek következményeiről
• Horváth Ferenc (Nagykörű) által készített képek, 2007