Ugrás a tartalomhoz

Bácskeresztúr

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bácskeresztúr (Руски Крстур, Руски Керестур)
A görögkatolikus ruszin Szent Miklós-székesegyház
A görögkatolikus ruszin Szent Miklós-székesegyház
Közigazgatás
Ország Szerbia
KörzetNyugat-bácskai
KözségKúla
Rangfalu
Alapítás éve1751
Irányítószám25233
Körzethívószám025
Népesség
Teljes népességismeretlen
Népsűrűség89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság84 m
Terület58,6 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 33′ 46″, k. h. 19° 24′ 57″45.562778°N 19.415833°EKoordináták: é. sz. 45° 33′ 46″, k. h. 19° 24′ 57″45.562778°N 19.415833°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bácskeresztúr témájú médiaállományokat.

Bácskeresztúr (szerbül Руски Крстур, Ruski Krstur ; ruszinul Руски Керестур, Ruski Kerestur) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzet kúlai községében. A Vajdaság legnagyobb arányában ruszin lakta települése. A települést a 18. század közepén alapították a Kárpátokról idevonult ruszinok. A Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegye (korábbi nevén Szerbiai apostoli exarchátus) püspöki székhelye.

Fekvése

[szerkesztés]

Bácska középső részén fekszik, magasabb löszhátságon. A települést délnyugaton a Duna–Tisza–Duna-csatornarendszer egyik mellékága szeli át. Áthalad rajta egy fontos útvonal is, az M-3-as magisztrális út.

Története

[szerkesztés]

Bácskeresztúr nevét már 1495-ben említették az oklevelekben possessio Kereztúr alakban a Mosztonga körül, Chomafalva és Doroszló mellett (Chomafalva körülbelül a mai R.-Militics helyén lehetett).

1540-ben Keresztúr Korvin Jánosé volt. Egy 1517. évi okmány is e helységek társaságában említi Keresztúrt Bács vármegyében. Az 1522. évi bácsvármegyei dézsmalajstrom is említi. Az 1590. évi török defterben felemlített Gorni (Felső) Keresztúr 21 adózó házzal valószínűleg a Kula alatti; Alsókeresztúr pedig hihetőleg a Cséb melletti Keresztúr volt.

A török hódoltság alatt elpusztult. Cothmann kamarai biztos 1763-ban Keresztúrt nemrég telepített falunak mondta, lakosai nagyrészben görögkatolikus kisoroszok, akik Kisbresztovác pusztának 3/4 részét és a régi Meggyes pusztát is haszonbérben bírták a kamarától.

A kárpátokontúli területekről származó ruszinok 1745-46-ban érkeztek erre a vidékre, s itt megalapították saját településüket.

A községben történt ásatások egy őstelep nyomait tárták fel. Bácskeresztúr régi pecsétje a szokásos gazdasági jelvényekkel az 1763. évből való. A községben fennálló görögkatolikus templom 1784-ben épült.

Az 1900. évi népszámlálás szerint Bácskeresztúron 5098 lélek élt 849 házban. Anyanyelv szerint 160 magyar, 75 német, 6 tót, 4826 kisorosz, 4 horvát, 6 szerb és 21 egyéb. Vallás szerint 99 római katolikus, (Kula filiája), 4863 görögkatolikus, 7 görög keleti, 9 ág. evangélikus, 35 református, 74 izraelita, 11 egyéb. A község határa 11,006 kat. hold. Ebből 1893-ban a községé 1557, a kincstáré 980 hold volt.

Elpusztult egykori települések

[szerkesztés]

A mai Bácskeresztúr termékeny vidékén feküdt egykor Béla község amit némely adatok nyomán Kula és Torzsa között is keresnek. A Hunyadiak korában a Garaiak birtoka volt, de 1470-ben, talán zálogjogon, a Rozgonyiak ülnek a birtokban, akik ez évben panaszt emeletek a Garaiak várnépei ellen azok hatalmaskodása miatt. Az 1470. és 1504. évi följegyzések szerint Palánka vidékét jelölik meg a község helyeként. 1504-ben Korvin Jánost találjuk a birtokban, a mikor egyéb jószágai között Béla falut is felsorolja. A 16. század végén 1590-ben a török defterek a szegedi nahijében sorolják fel Béla falut, amelynek akkor tizennégy adózó háza volt. Ezután már faluként nem szerepelt sehol. 1728-ban már csak puszta; abban az időben Földvár tartozéka volt.

Bellyefalva

[szerkesztés]

A történelem adatai szerint hasonlóképen régi Bellyefalva (vagy Bellye) szintén a mai Bácskeresztúr szomszédságában szerepelt a 15. században.

Első ismert birtokosa a Keresztúri család 1410-ben. Ez évbeli okleveles följegyzés szerint azonban Szilágyi László felesége a Keresztúriak ellen birtokfoglalás miatt pert indított és az országbíró Keresztúrit meg is fosztotta a birtoktól; az ellenfelek utóbb mégis megbékéltek és megosztoztak a vitás birtokon, amit az országbíró is jóváhagyott.

A század második felében, 1469-ben, egy Belley nevű nemes tűnik fel, a kinek ez lehetett névadó helysége és kétségkívűl birtoka is volt itt.

Alighanem azonos ez a falu Béla (Radanova) pusztával, melyet Iványi szintén Keresztúr szomszédságába helyez. Ennek Biela Radinova nevével 1652-ben a Wesselényi Ferenc urbáriumában találkozunk és abban az időben hat jobbágy-háza volt. 1720-ban már csak egyszerűen Bela a neve a pusztának, míg 1731-ben ismét Bela Radanova. 1768-ban a kamarai térképen is rátalálunk és akkor a kulai határhoz közelebb eső részét egy hajdani falu helyeként említik.

Itt feküdt valahol egykor Kerek falu is, mely 1410-ben szintén a Keresztúri család birtoka volt, de volt benne része a Kereki családnak is, melyre azonban a Mendei család igényt tartott és meg is kapott.

Ők (Ewk)

[szerkesztés]

A közelben fekhetett Ők (Ewk) község is, mely 1431-ben az Őki Bodor család birtoka, egész 1512-ig. 1522-ben még a tizedjegyzékben szerepel a község, azután nyoma veszett.

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002
5874 6115 5873 5960 5826 5636 5213[1]

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Ruszinok 4483 85,99
Szerbek 263 5,04
Cigányok 76 1,45
Magyarok 73 1,40
Ukránok 61 1,17
Horvátok 38 0,72
Montenegróiak 37 0,70
Jugoszlávok 31 0,59
Szlovákok 30 0,57
Muzulmánok 9 0,17
Szlovének 3 0,05
Macedónok 3 0,05
Egyéb/Ismeretlen[2]

Oktatás

[szerkesztés]

A településen működik a "Petro Kuzmjak" általános iskola, gimnázium és diákotthon, amely egész Európában az egyetlen olyan intézmény, ahol ruszin nyelven folyik az oktatás-nevelés. A gimnáziumban 2009 óta van turisztikai technikus szakirány is. Az iskola befogadóképessége 250 fő, míg a diákotthoné 70.

Kultúra

[szerkesztés]

Bácskeresztúr a vajdasági ruszinok művelődési és kulturális központja is. Itt rendezik meg a Червена Ружа (Vörös rózsa) nevű kulturális rendezvényt, és itt nyomtatják a Руске Слово c. vajdasági ruszin hetilapot.

Vallás

[szerkesztés]

2003. augusztus 28-án alakult meg bácskeresztúri székhellyel a Szerbia-Montenegrói apostoli exarchátus, amelyet a Kőrösi egyházmegye egyházmegye területébő választottak le. A nevéből 2013. január 19-én elhagyták Montenegrót, így innentől fogva Szerbiai apostoli exarchátusnak, 2018. december 6-ától Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegyének hívnak.[3]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]