Ugrás a tartalomhoz

Doroszló

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doroszló (Дорослово / Doroslovo)
A Szent Imre római katolikus templom
A Szent Imre római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szerbia
TartományVajdaság
KörzetNyugat-bácskai
KözségZombor
Rangfalu
Alapítás éve1329.
PolgármesterGellér Magdolna
Irányítószám25243
Körzethívószám+381 25
Népesség
Teljes népesség1497 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség36 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
Terület41,2 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′ 31″, k. h. 19° 11′ 26″45.608600°N 19.190600°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 31″, k. h. 19° 11′ 26″45.608600°N 19.190600°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Doroszló témájú médiaállományokat.

Doroszló (szerbül Дорослово / Doroslovo) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben.

Fekvése

[szerkesztés]

Bácska nyugati csücskében, a Duna–Tisza–Duna-csatorna partján meghúzódó, zömmel magyarlakta kis település. Zombortól délre, 20 kilométernyi távolságra fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Mai neve a 13. századból származik és akkori birtokosáról, Doroszlóról kapta, korábban Pető és Porboszló földje volt.

Története

[szerkesztés]

Területe ősidők óta lakott. Határában kőkori, bronzkori és késő vaskori leletek kerültek elő. 1192-ben terra Peteu et Porboseleu néven említik először. 1313-ban Duruzlou néven szerepel.

A Doroszlai nemeseknek, Jakabnak és fiainak földje volt, akik birtokaikon 1329-ben megosztoztak.

1332-ben neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Papja ekkor 15 báni pápai tizedet fizetett.

A falut a török elpusztította, csak a 18. században települt újra. Ekkor az addigi szerb lakossággal szemben ismét a magyarok kerültek többségbe. 1763-ban német családok érkeztek.

1910-ben 2722 lakosából 2602 magyar, 102 német volt. Ebből 2669 római katolikus, 32 izraelita volt.

A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Apatini járásához tartozott.

Népesség

[szerkesztés]

Demográfiai változások

[szerkesztés]
Demográfiai változások
1948 1953 1961 1971 1981 1991 2002 2011 2022
2906 2835 2669 2339 2131 1864 1830[2] 1497[1] 1084

Etnikai összetétel

[szerkesztés]
Nemzetiség Szám %
Magyarok 952 52,02
Szerbek 659 36,01
Horvátok 84 4,59
Cigányok 39 2,13
Jugoszlávok 39 2,13
Románok 9 0,49
Németek 3 0,16
Montenegróiak 2 0,10
Ruszinok 2 0,10
Ukránok 1 0,05[3]

Látnivalók

[szerkesztés]

Határában a Mosztonga-patak mellett ősi idők óta van egy kutacska, mely körül egykori templom és kolostor romjai látszanak. A kút már a középkorban is kedvelt zarándokhely volt, majd a török ezt is elpusztította, mígnem 1792-ben egy Zábóczky János nevű gombosi lakos a kút vízében megmosakodva visszanyerte szeme világát, azóta kb. 80 csodás eset történt a doroszlói Szentkúton.

Híres emberek

[szerkesztés]
A szentkút kegykápolnája

Itt élt Fehér Ferenc költő és Herceg János író, akadémikus.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]