Ugrás a tartalomhoz

Nátrium-szulfid

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nátrium-szulfid
Más nevek Dinátrium-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám Vízmentes: [1313-82-2]
nonahidrát: [1313-84-4]
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet vízmentes: Na2S,
nonahidrát: Na2S · 9H2O
Moláris tömeg vízmentes: 78,046 g/mol,
nonahidrát: 240,182 g/mol
Megjelenés színtelen, higroszkópos, szilárd
Sűrűség 1,856 g/cm³ (14 °C, vízmentes)
1,43 g/cm³ (hidrát, 20 °C)[1]
Olvadáspont 920 °C[1]
Oldhatóság (vízben) jó, 188 g/l (20 °C)[1]
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)
Maró (C)
Veszélyes a környezetre (N)[1]
R mondatok R22, R24, R31, R34, R50[1]
S mondatok (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S61[1]
LD50 208 mg/kg (patkány, szájon át)[1]
Rokon vegyületek
Azonos kation Nátrium-oxid
Nátrium-szelenid
Nátrium-tellurid
Azonos anion Lítium-szulfid
Kálium-szulfid
Rokon vegyületek Nátrium-hidrogénszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A nátrium-szulfid (képlete: Na2S) egy szervetlen vegyület, a kén-hidrogén nátriumsójának tekinthető. Fehér színű kristályokat alkot. Erősen higroszkópos vegyület. Vízből kilenc molekula kristályvízzel kristályosítható. Vízben jól oldódik, 100 g vízben szobahőmérsékleten 18 grammja oldódik fel.

Kémiai tulajdonságai

[szerkesztés]

Nedvesség hatására vagy vizes oldatban hidrolizál, az oldat erősen lúgos kémhatású lesz. A hidrolízisekor kén-hidrogén fejlődik, ami a szagáról könnyen felismerhető. Ha kénporral hevítik, nátrium-poliszulfidokká alakul. Ilyen vegyületek például a nátrium-diszulfid (Na2S2), a nátrium-triszulfid (Na2S3) és a nátrium-pentaszulfid (Na2S5). A kén-hidrogén sójának tekinthető, ezért savak hatására kén-hidrogén fejlődik belőle. Jód hatására kén kiválása közben nátrium-jodiddá alakul. A nátrium-szulfid olvadéka megtámadja az üveget, a porcelánt, a kvarcot, de még a platinát is.

Élettani hatása

[szerkesztés]

A nátrium-szulfid mérgező hatású, mert a szervezetben toxikus kén-hidrogén szabadul fel belőle. Hosszabb érintkezése a bőrrel fekélyeket és ízületi gyulladást okozhat.

Előállítása

[szerkesztés]

Nátrium-szulfátból állítható elő szénnel való izzítással.

Az így nyert termék szennyezett, körülbelül 20% vízben oldhatatlan anyagot, szenet és hamut tartalmaz. A képződött nyers olvadékát ezért forró vízben oldják, majd a nátrium-szulfidot kikristályosítják.

Tisztán nátrium-hidroxidból és kén-hidrogénből állítható elő.

Felhasználása

[szerkesztés]

A nátrium-szulfidot a bőriparban a bőr szőrtelenítésére, a vegyiparban redukálószerként, illetve kéntartalmú festékek előállítására alkalmazzák. Felhasználják még a kohászatban is, illetve fényképészetben a fekete-fehér papírképek barnítására (szépia-színezés).

Források

[szerkesztés]
  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d e f g A nátrium-szulfid vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2010. október 22. (JavaScript szükséges) (angolul)