Ugrás a tartalomhoz

„Szomotovci” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
326 468 szerkesztés
a AWB
#WPWP #WPWPHU Szomotovci
 
(2 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
2. sor: 2. sor:
|név = Szomotovci
|név = Szomotovci
|helyi név = Samatovci
|helyi név = Samatovci
|kép =
|kép =31222,_Samatovci,_Croatia_-_panoramio_(5).jpg
|képméret =
|képméret =
|képaláírás =
|képaláírás =
45. sor: 45. sor:


== Története ==
== Története ==
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az [[őskor]]ban is lakott volt. Határában a korai [[újkőkorszak]]hoz tartozó [[Starčevo-kultúra|Starčevo]] és a középső újkőkorhoz tartózó [[Sopot-Bicske kultúra|Sopot kultúra]] és a [[kőrézkor]]i [[kosztoláci kultúra]] leleteit is megtalálták. A leletek egy részét, köztük sok kőszerszámot ma a zágrábi régészeti múzeumban, másik részét az eszéki múzeumban őrzik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az [[őskor]]ban is lakott volt. Határában a korai [[újkőkorszak]]hoz tartozó [[Starčevo-kultúra|Starčevo]] és a középső újkőkorhoz tartózó [[Sopot-Bicske kultúra|Sopot kultúra]] és a [[kőrézkor]]i [[kosztoláci kultúra]] leleteit is megtalálták.<ref>[https://registar.kulturnadobra.hr/#/details/Z-4959 Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-4959.]</ref> A leletek egy részét, köztük sok kőszerszámot ma a zágrábi régészeti múzeumban, másik részét az eszéki múzeumban őrzik.


Szomotovci a török uralom idején keletkezett. Első írásos említése az [[1579]]-es török [[defter]]ben a karasi náhije részeként történt ''„Sonbotovci”'' néven.<ref>https://edoc.site/stjepansran-sandakpoega1579godine-pdf-free.html Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.</ref> A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az [[1698]]-as kamarai összeírásban ''„Szomotofczi”'' néven Petrovicz déli szomszédjaként szerepel. [[1702]]-ben ''„Summotofzy/Sumotofzy”'' írásmóddal találjuk. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd [[1721]]. december 31-én [[III. Károly magyar király|III. Károly]] az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család [[1885]]-ig volt a birtokosa, de területe sokáig lakatlan volt.
Szomotovci a török uralom idején keletkezett. Első írásos említése az [[1579]]-es török [[defter]]ben a karasi náhije részeként történt ''„Sonbotovci”'' néven.<ref>https://edoc.site/stjepansran-sandakpoega1579godine-pdf-free.html Stjepan Sršan: Sandžak Požega 1579. godine - A Pozsegai szandzsák 1579-ben. Osijek, 2001.</ref> A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az [[1698]]-as kamarai összeírásban ''„Szomotofczi”'' néven Petrovicz déli szomszédjaként szerepel. [[1702]]-ben ''„Summotofzy/Sumotofzy”'' írásmóddal találjuk. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd [[1721]]. december 31-én [[III. Károly magyar király|III. Károly]] az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család [[1885]]-ig volt a birtokosa, de területe sokáig lakatlan volt.
86. sor: 86. sor:


==További információk==
==További információk==
*[http://tzosbarzup.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{hr}}
*[http://tzosbarzup.hr/ A megye turisztikai irodájának honlapja] {{Wayback|url=/proxy/http://tzosbarzup.hr/ |date=20191228201436 }} {{hr}}
*[https://www.valpovstina.info/index.php A Valpovština információs portálja] {{hr}}
*[https://www.valpovstina.info/index.php A Valpovština információs portálja] {{hr}}
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/CroatianStateArchives_AV_I_14_1912/?pg=275&layout=s Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba] {{hr}}
* [https://library.hungaricana.hu/hu/view/CroatianStateArchives_AV_I_14_1912/?pg=275&layout=s Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba] {{hr}}

A lap jelenlegi, 2021. augusztus 27., 16:43-kori változata

Szomotovci (Samatovci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségBizovac
Jogállásfalu
Irányítószám31222
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség509 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság92 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°EKoordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 18° 30′45.600000°N 18.500000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomotovci témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szomotovci (horvátul: Samatovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Bizovachoz tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől 15 km-re nyugatra, községközpontjától 3 km-re keletre, a Szlavóniai-síkságon, az Eszéket Nekcsével összekötő főút és a Zágráb-Eszék vasútvonal mentén Bizovac és Józseffalva között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. Határában a korai újkőkorszakhoz tartozó Starčevo és a középső újkőkorhoz tartózó Sopot kultúra és a kőrézkori kosztoláci kultúra leleteit is megtalálták.[2] A leletek egy részét, köztük sok kőszerszámot ma a zágrábi régészeti múzeumban, másik részét az eszéki múzeumban őrzik.

Szomotovci a török uralom idején keletkezett. Első írásos említése az 1579-es török defterben a karasi náhije részeként történt „Sonbotovci” néven.[3] A falu a felszabadító harcok során elnéptelenedett, majd újratelepült. Az 1698-as kamarai összeírásban „Szomotofczi” néven Petrovicz déli szomszédjaként szerepel. 1702-ben „Summotofzy/Sumotofzy” írásmóddal találjuk. A török kiűzése után a valpói uradalom részeként kamarai birtok volt, majd 1721. december 31-én III. Károly az uradalommal együtt Hilleprand von Prandau Péter bárónak adományozta. A Prandau család 1885-ig volt a birtokosa, de területe sokáig lakatlan volt.

A mai település a 19. század elején mezőgazdasági majorként keletkezett a valpói uradalom területén, majd a környező földek megművelésére Dél-Magyarország területéről németeket és magyarokat telepítettek be. 1857-ben 41, 1910-ben 177 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 34%-a német, 31%-a horvát, 24%-a magyar, 8%-a szerb anyanyelvű volt. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A német és magyar lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték. Sokakat a valpói fogolytáborba hurcoltak, majd kitelepítettek. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 613 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
41 0 89 144 184 177 126 192 230 348 432 525 582 568 616 613

Gazdaság

[szerkesztés]

A lakosság főként mezőgazdasággal foglalkozik és a közeli városokban dolgozik.

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma a bizovaci plébánia filiája.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a bizovaci Bratoljub Klaić általános iskola területi iskolája működik.

Sport

[szerkesztés]

Az NK Sloga 1958 Samatovci labdarúgócsapata a megyei 3. ligában szerepel. A klubot 1958-ban alapították.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szomotovci&oldid=24163133”