Ugrás a tartalomhoz

Zoljan

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zoljan
Zoljan télen
Zoljan télen
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségNekcse
Jogállásfalu
Irányítószám31500
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség637 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Terület18,77 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 18° 03′ 39″45.476238°N 18.060873°EKoordináták: é. sz. 45° 28′ 34″, k. h. 18° 03′ 39″45.476238°N 18.060873°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Zoljan témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zoljan falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Nekcséhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 48, közúton 55 km-re nyugatra, Diakovártól légvonalban 32, közúton 44 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Krndija-hegység északi lejtőin fekszik. Áthalad rajta a Nekcse-Bród főútvonal és a Nekcse-Pleternica vasútvonal. Településrészei: Tajnovac, Štukino brdo, Donja Mala, Poljana, Novi Zoljan, Stari Zoljan (egykor Švapski Zoljannak is hívták) és Potok.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletetek tanúsága szerint a falu területe már az őskor óta lakott volt. A Nekcsét elkerülő út építésének megelőző munkálatai során az építendő út nyomvonalán, a Grbavica nevű magaslat alatt, a Nekcsei-patak nyugati partján őskori és középkori leletek kerültek elő. Számos, a 9. századtól a 10. századig terjedő időre jellemző, fésült hullámokkal díszített középkori kerámiát találtak. Néhány régebbi kerámia és kőszerszám is előkerült, melyek a késő neolitikum és a kőrézkor időszakához, az i. e. 3500 és 2200 közötti időhöz tartozott. A „Gaić” lelőhelyre a Nekcsei-patak délkeleti oldalán, a Gaić-erdőtől nyugatra, a Slobodnica és Alsómiholjác közötti gázvezeték építése során bukkantak. Az itteni szántóföldön és rét területén talált cseréptöredékek és téglák egyértelműen középkori településre utalnak.

A jelek szerint a középkori falu nem a mai helyen, hanem feljebb, a Krndija-hegységben feküdt. Lakói csak a mai út elkészültével települtek le a hegyek közül az út mellé. A régi falu Szent Katalin templomát és plébánosát 1333-ban és 1335-ben is említi a pápai tizedjegyzék. A templom vélhetően a falun kívül, magányosan állt, helye pedig nem egyezik a mai Szent Katalin templom helyével. A korabeli jelentés szerint 1824-ben az új kápolna építésekor bontották le. Zoljant a mai nevén csak a 16. század óta nevezik. Nikolić atya egy 1660-as jelentésében, mely még a török uralom idején kelt „Zoglian” néven említi. A második világháború előtt a Zoljan név helyett még a településrészek neve (Poljana, Donja Mala, Štukino brdo, Švapski Zoljan, Tajnovac és Potok) volt az elterjedt. Ezeket ma is így nevezik.

A török uralom előli felszabadítás után osztozott a nekcsei uradalomhoz tartozó többi falu sorsában. Előbb kamarai birtok lett, majd a nekcsei uradalommal együtt előbb Johann Ferdinand Kyb, majd Catarina Caraffa lett a birtokosa. 1708-ban a nekcsei birtokkal együtt az udvari kamara igazgatása alá került. Az uradalmat 1723-ban a császár Lamperg Ferenc Antal hercegnek adományozta, aki 1726-ban eladta az eszéki erőd parancsnokának, Oduyer Antal gróf tábornagynak. 1734-ben a nekcsei uradalommal együtt a Pejácsevich család lett a település birtokosa, akik a második világháború végéig birtokolták.

Az első katonai felmérés térképén „Soliane” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zolyán” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zolyan” néven 59 házzal, 355 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A településnek 1857-ben 361, 1910-ben 759 lakosa volt. Verőce vármegye Nekcsei járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a horvát, 3%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 733 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
361 448 483 555 722 759 743 841 892 889 861 823 723 790 817 733

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőtermesztés és az állattartás. A lakosság egy része a Našicecementu d.o.o. cementüzemben dolgozik.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1922-ben épült, 1971-ben megújították. A nekcsei Szent Antal plébánia filiája. A falu régi kápolnáját 1824-ben építették és a mai templom építésekor bontották le.
  • A falutól nem messze a Krndija lejtőjén fekvő erdőben a Crni Potok nevű helyen az 1990-es évek közepén emlékművet állítottak fel a horvát hadseregnek a környező falvakból származó, partizánok által meggyilkolt és eltűnt katonáinak tiszteletére. Ezt a brutális bűncselekményt a partizánok 1945. júniusában követték el.

Oktatás

[szerkesztés]

A falu tanulói a nekcsei Dora Pejačević általános iskolába járnak.

  • Az NK Zoljan labdarúgócsapata a megyei 2. ligában szerepel.
  • "Veteran 132" Zoljan lövészklub

Egyesületek

[szerkesztés]
  • A DVD Zoljan önkéntes tűzoltóegyletet 1983-ban alapították.
  • LU "Jelen" Zoljan vadásztársaság
  • UU Zoljan +50 nyugdíjas egyesület

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]