Ugrás a tartalomhoz

Őrhely (Dárda)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Őrhely (Švajcarnica)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségDárda
Jogállásfalu
Irányítószám31326
Körzethívószám+385 031
Népesség
Teljes népesség128 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság85 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 38′ 56″, k. h. 18° 40′ 52″45.649000°N 18.681000°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 56″, k. h. 18° 40′ 52″45.649000°N 18.681000°E
SablonWikidataSegítség

Őrhely (horvátul: Švajcarnica, szerbül: Швајцарница) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Dárdához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 9, közúton 13 km-re északra, községközpontjától 2 km-re északnyugatra Baranyában, a Drávaszög területén, a Dárdát Beremenddel összekötő út és az Eszék – Pélmonostor vasútvonal mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

A 18. század első felében mezőgazdasági majorként keletkezett a dárdai uradalom területén. Horvát és szerb nevét a német Schweizer személynévből származtatják és eredetileg nemcsak a falura, hanem az egész területre vonatkozott. A német „Schwezerei” névből szlávosan „Švejcernica” képződött. A szláv nevet befolyásolhatta a magyar Őrhely név, mely horvátul „Stražarnica” lenne. A magyar név onnan eredhet, hogy itt régen útmenti őrállomás állhatott.[2] Az első katonai felmérés térképén már megtalálhatók épületei. A második katonai felmérés térképén „Schweizerei” néven található. Az Esterházy, majd a Schaumburg-Lippe hercegi család birtoka volt. 1900-ban 29 lakosa volt. Dárdához (Baranya vármegye Baranyavári járás) tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott. A háború után ismét Jugoszlávia része lett. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a szerb, 17%-a horvát, 4%-a jugoszláv, 3%-a muszlim nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 196 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[3][4]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 29 0 0 0 129 138 229 210 235 293 231 196

(1880-tól településrészként, 1991-től önálló településként. 1910-től 1931-ig lakosságát Dárdához számították.)

Gazdaság

[szerkesztés]

Hagyományosan a mezőgazdaság és az állattartás képezi a megélhetés alapját.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]