Ugrás a tartalomhoz

Galsinc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Galsinc (Gašinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségSzatnica
Jogállásfalu
Irányítószám31421
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség552 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság124 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 18° 18′ 59″45.334700°N 18.316400°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 05″, k. h. 18° 18′ 59″45.334700°N 18.316400°E
SablonWikidataSegítség

Galsinc (horvátul: Gašinci, németül: Gaschinzi) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Szatnicához tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 37, közúton 55 km-re délnyugatra, Diakovártól légvonalban 8, közúton 12 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Dilj-hegység északkeleti lejtőin, a Kaznica-patak mentén fekszik.

Története

[szerkesztés]

Galsinc története során két részben fejlődött, mert a falut átszeli a Kaznica-patak és a déli rész régebbi, mint az északi. A települést már 1428-ban említik „Galsynch” alakban. 1474-ben „Gawsincz” néven említik.[2] A szelcei kerület része, Névna várának tartozéka volt. A név a szláv Galša személynévből ered. A török 1536-ban szállta meg és 150 évi uralma után 19 lakott háza maradt. Akkoriban még nagy kiterjedésű erdők (a Matošića gaj, a Ćurića gaj, a Kozji trt és a Kunkovica) vették körül a falut. Lakói a 18. század elején szőlőtermesztéssel kezdtek foglalkozni. A legnagyobb szőlőültetvények a Paljevina és a Latuševac nevű hegyeken voltak. A lakosság száma a század folyamán tovább nőtt, 1758-ban már 48 ház állt itt. A 19. század elejére a járványok és az elvándorlás miatt a növekedés megtorpant.

Az első katonai felmérés térképén „Gasincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gachische” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gachische” néven 73 házzal, 39 katolikus és 397 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A 19. század végén az elvándorolt horvátok helyére főként Bácskából nagyszámú német, magyar és cseh lakosság telepedett le.

A településnek 1857-ben 767, 1910-ben 1196 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 54%-a német, 38%-a horvát, 4%-a magyar, 3%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A partizánok 1944-ben elüldözték a német lakosságot, a helyükre a háború után horvátok települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 691 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
767 833 783 899 1.108 1.196 1.187 1.272 1.216 1.149 1.097 1.069 934 893 849 691

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Máté apostol tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma a szatnicai Szent Rókus plébánia filiája.
  • A falu határában 3263 hektáron a horvát hadsereg gyakorlótere működik.

Kultúra

[szerkesztés]

A KUD „Ledina” Gašinci kulturális és művészeti egyesület 1997 óta működik. Az egyesületet folklórkedvelők egy csoportjának kezdeményezésére alapították, akik a fiatalokat az elődök kulturális örökségének és szokásainak iránti szeretetre akarták nevelni. Az egyesületnek mintegy 80 aktív tagja van, akik 5 szekcióban működnek: a gyermek folklór, serdülő folklór, felnőtt folklór, gyermek tambura és felnőtt tambura szekciókban. Az egyesület minden évben megrendezi a „Kolo na ledini” folklórszemlét.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a szatnicai általános iskola területi iskolája működik.

Az NK HOŠK Gašinci labdarúgóklubot 1976-ban alapították. A megyei 2. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]

A DVD Gašinci önkéntes tűzoltóegyesületet 1951-ben alapították. A tűzoltószerházat 1952-ben építették. Az egyesületnek 72 aktív és 20 támogató tagja van.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]